Farsangi bál 2018. február 16.

Farsangoltunk

 

A „hivatalos” farsangi időszakból kicsit kicsúszva, de annál nagyobb lelkesedéssel készültünk hagyományos jelmezbálunkra, melyet idén február 16 – án 14 órai kezdettel tartottunk.

Rendezvényünket a Petőfi Művelődési Ház nagytermében kezdtük, ahol a Magyar László által rögtönzött remek kis kifutón először az alsó tagozatos gyerekek vonultak fel. A szebbnél szebb jelmezekbe bújt nebulók bemutatkozása után a felső tagozatosok vidám jelenetei következtek. Láthattunk tornabemutatót, szuperhősöket, táncpárbajt, de azt is megtudhattuk, hogy ki lopta el a piros – fehér biciklit, meg hogy hány Béla fér meg egymás mellett egy műszakban illetve a színpadon.

A felvonulás után a mulatság iskolánkban folytatódott. Az ebédlőben finomságok és innivaló várta az éhezőket. A tornateremben ügyességi játékokat próbálhattak ki a vállalkozó kedvű bálozók, a selfie – falnál pedig Adrienn néni fotózott kicsiket – nagyokat egyaránt. A zsibongóban pedig szólt a zene és folyt a tánc, nem akármilyen extrákkal: színes fényekkel, kivetítővel és szappanbuborék – esővel, ami Kovács János érdeme! De nem maradhatott el a szokásos zsákbamacska és tombola sem. A sok – sok nyereményt 17 órakor sorsoltuk. A fődíj is elkelt, ami egy Varga Károlyné által készített meseszép (és biztosan csuda finom) torta volt. A mulatozás 18 óráig tartott. Szerencsére a „buli után a takarítás” programra is akadtak önként jelentkezők.

Ezúton szeretnénk megköszönni Mindenkinek, aki segített rendezvényünk sikeres lebonyolításában: a fergeteges diszkót Kovács Jánosnak, a rengeteg tombola – és büfébeli felajánlást a kedves szülőknek, a segítséget a Szülői Szervezet tagjainak, a Petőfi Művelődési Ház dolgozóinak, a Diákönkormányzat tagjainak, az öregdiákoknak és végül, de nem utolsó sorban iskolánk pedagógusainak és technikai dolgozóinak.

A rendezvényen készült fotók itt megtekinthetők.

Ovi-suli

Február 8-án egy kis ismerkedésre hívtuk a nagycsoportos ovisokat. Az Ovi-suli keretében játékos német foglakozást tartottunk. Német szavakkal, dalokkal és a varázslatos interaktív táblával is megismerkedtünk egy kicsit. Elmondhatom, hogy nagyon ügyes kis csapattal dolgozhattam és jól éreztük magunkat ezen a délutánon. Szeretettel várlak Benneteket szeptembertől! 

 Ági néni

27902242_1330886933679244_1856313673_o 27939227_1330894090345195_57902070_n 27946731_1330894247011846_1640893917_o 27947144_1330893783678559_1974669955_o 27951167_1330894230345181_787221974_o

Farsangi bál

 

Kedves Szülők!

Ebben az évben február 16 – án, pénteken 14 órától 18 óráig tartjuk hagyományos farsangi karneválunkat. A jelmezes felvonulás a szokásos módon a Petőfi Művelődési Házban, a zenés mulatság iskolánkban zajlik majd.

Kérjük Önöket, hogy amennyiben tombola – illetve zsákbamacskatárgyakkal támogatni tudják rendezvényünket, szíveskedjenek azokat behozni iskolánkba vagy elküldeni a gyerekekkel! A büfébe felajánlott süteményeket és egyéb finomságokat a rendezvény napjának délelőttjén legyenek szívesek leadni intézményünk ebédlőjében!

A tárgyi felajánlásokon túl szeretnénk felkérni Önöket, hogy amennyiben idejük engedi, segítsenek nekünk a rendezvény lebonyolításában (pl. tombolaárusítás, büfézés, felügyelet). (Kérem, ez ügyben személyesen, telefonon vagy e – mailben keressenek fel!)

Segítségüket előre is köszönjük!

Üdvözlettel:

Fésüs Éva  tanárnő

Berhida – Peremarton, 2018. január 5.

Kabóca Bábszínház

Kabóca Bábszínház a II. Rákócziban

 

Az idei tanévben is ellátogatott iskolánkba a Kabóca Bábszínház, ráadásul november hónapban két alkalommal. Az első: november 24-én a szokásos bérletes előadások egyike volt. A vidéki iskoláknak – így a miénknek is – felajánlják azt a lehetőséget, hogy felveszik a kapcsolatot a helyi művelődési házakkal és ott adják elő darabjaikat. A mi első előadásunk címe: Kodzsugukila, a boszorkány.

Amikor az alsó tagozatos gyerekekkel bevonultunk a Petőfi Sándor Művelődési Ház színháztermébe, a színpad – a „kabócásokhoz” híven – már be volt rendezve érdekesebbnél érdekesebb díszletekkel. Mindig meg tudnak bennünket lepni az anyagfelhasználásukkal, a fantáziájukkal és kreativitásukkal. De nem csak a díszletek vártak bennünket: ahogy a gyerekek kezdték elfoglalni a helyüket, egy afrikai népviseletbe öltözött színész már egy nagyon különleges ütőshangszeren játszott. A gyerekek természetesen nagyon gyorsan elfoglalták helyeiket, izgatottan várva, mit tartogat számukra az előadás. Mint kiderült, a színészt Jamie-nek hívták, aki ért a dobok nyelvén. Ezek dobok egy boszorkányról: Kodzsugukiláról meséltek, aki ellopta a Napot és a Holdat, valamint két árva kisgyerekről, akik végül minden bátorságukat összeszedve a barátság és a szeretet erejével visszaszerezték azokat. Jamie angol származása lévén kicsit akcentussal beszélt, azonban nagyon ügyelt a szép magyar kiejtésre, így a gyerekek könnyen megértették. Természetesen a zene, és a bábok is hozzájárultak ahhoz, hogy végig követhessük a történet menetét. Rengetek izgalmas hangszerrel ismerkedhettünk meg. A darab végén Jamie kicsit beszélgetett velünk, nekünk pedig rengeteg kérdésük volt. Ő természetesen készséggel válaszolt valamennyire és megmutatta hangszereit is.

A gyerekek még napokkal később is emlegették az előadást, és dúdolták az ott elhangzott dalokat. A negyedikesek pedig gyönyörűbbnél gyönyörűbb rajzokat készítettek az előadásról, amit az iskola folyosóján meg is lehet tekintetni.

A második alkalom a harmadik és a negyedik osztályosokat érintette. November 27-én az iskolánkba érkeztek színészek a Kabócától, akik tanteremben, egy tanórához hasonlóan, a gyerekeket bevonva tartottak előadást, illetve foglalkozást. A darab Arany János Fülemile című műve alapján készült. Két színész játszott, a kelléktárat pedig pusztán egy óriási guriga barna csomagolópapírból állt. Természetesen a zene sem maradt el: volt furulya, ukulele, illetve füttyszó. A gyerekeket végig bevonták a darabba, ők is színészkedhettek velük együtt.

A darab Péter és Pál, a két híres ellenség vitáját mutatta be. Az osztályt két pártra szakították: az egyik Pétert védte, a másik Pált. A gyerekek együtt játszottak a színészekkel: diót gyúrtak, bírót játszottak, fütyültek, papírgalacsint dobáltak, szurkoltak, majd a végén elgondolkodtak: min is érdemes vitázni az voltaképpen az életben?

Nagyon jól felépített darab/foglalkozás volt: a színészeknek végig sikerült fenntartani a diákok figyelmét, akik folyamatosan együtt gondolkodtak velük. Reméljük máskor is ellátogatnak hozzánk.

(Görögné Fülöp Lídia)